Az első lakók:

Számos család leszármazottai évszázadok alatt hosszú sort alkotnak első fölbukkanásuktól a mai napig. A honfoglalás során e vidéket a magyar nemzetiségek sűrűn benépesítették. A magyar királyság első évszázadaiból sokáig semmi adatunk nincs a lakosság nagyságáról, társadalmi viszonyairól. Hajdúdorog okleveles említése 1301-ből származik, akkor még Doroch néven, a Gutkeled család birtokaként. 1430-ban a települést Dorogegyháza néven említik. Az első adatokat a XVI. Századközepétől fennmaradt írásokból meríthetjük. Újváros, Nagykálló, Szoboszló, Nádudvar a megye legnépesebb helységei. A közepes nagyságrendű porták Doroggal, közel azonos nagyságrendű volt Nánás, Polgár, Kaba. Nyíregyháza. Hajdúdorog adatai 1549-ben: 50 porta ezen kívül 3om bíró, 24 szegény, 5 pásztor és 5 új házat soroltak fel. Jelentős történelmi dátum a település életében a Bocskai- szabadságharc 1605-ben. Bocskai István fejedelemmé választása után hajdúinak nemesi címet adományozott a kibocsátott korponai adománylevélben és egyúttal biztosította letelepedésüket Böszörmény, Dorog, Hadház, Polgár, Szoboszló és Vámospécs területén. Ezek voltak a hajdúság letelepedésére kijelölt szabadalmazott helységek. A hét hajdúváros lakosságának száma a XVII. Században nem haladta meg a 6000-7000 főt. Miután Bocskai meghalt Thurzó György 1616-ban újabb adománylevelet ad, melyben Dorogot a Deli Száva lippai kapitány vezetése alatt álló rácoknak adományozta. De a XVIII. század első felében, a városban már nem fedezhető fel a rác családok túlnyomó része. A többi hajdúvároshoz hasonlóan a letelepedés tizedekben történt.
   

 A várost négy tizedre osztották: Hegytized, Gáttized, Vidítótized és Telekhegytized. Ez a fajta új település védelmi jellegű volt, zárt rendszerű. Hajdúdorog nem volt mentes a háborúktól, a török csapatok is végig söpörtek rajta. A három részre szakadt Magyarországon sokáig a senki földjének számított, hiszen nem tartozott sem a magyar korona, sem az erdélyi fejedelem, sem a török hódoltság uralma alá. A várost a tokaji váruradalomhoz csatolták, és nagy adókkal sújtották, ami miatt majdnem elnéptelenedett. Amikor eljutott a Rákóczi- szabadságharc híre Hajdúdorogra azonnal hadba indultak a város bátor férfiai. A harc elmúltával csak kisebb járványok szakították meg a békés időszakot. Az 1848-49es forradalom és szabadságharcból a dorogi hajdúk is kivették a részüket. A kiegyezés utáni időszakban a város lakossága elérte a 9900 főt.Dorog 1639-ben mezővárosi címet kapott majd 1886-ban nagyközség lett. A városháza 1660-as években épült, a hajdúk laktanyája volt, majd 1780-ban községháza s a várossá nyilvánítás után városházaként működik. Hajdúdorog legnagyobb része lösszel, iszaplösszel borított Hajdúháton fekszik, amelyek termékenysége kitűnő. Hajdúdorog területe mintegy 10 065 hektárnyi területre terjed ki. Hajdúdorog gazdag régészeti emlékekben, különösen jelentősek a népvándorlás korabeli leletek. A város határában eddig négy honfoglalás kori és kora Árpád- kori temetőt tártak fel. ’938-ban egy Temetőhegy nevű határrészen egy bagolyfejes csontvég került elő. A leletek tanúsága szerint a bronzkortól kezdve lakott területen éltek szarmaták és avarok is.

1610-es években kezdik építeni a Templomot, mely 1868-ban 2 oldalhajóval bővül. Hajdúdorog különösen vallásával tűnik ki, a görög katolikusság a meghatározó. 1912-ben X. Pius pápa emelte a templomot székesegyházi rangra. Az 54 ikont tartalmazó ikonosztázionával a város legjelentősebb épülete.

Jelentős építészeti értékeket foglal még magába a városháza árkádos épülete, mely az 1660-as évekből maradt fenn. A Petőfi téren áll a hajdútelepülések összetartozását jelképező Hajdúk kútja, melyet a hét hajdúváros címere díszít. A II. Világháború emlékére emelték a „Jákob küzdelme az angyallal” című különös hatású bronzszobrot. A Magyar Hősöknek is állítottak Emlékművet. 1983-ban átadott dorogi Strandfürdő mélykútjából gyógyvíz tör fel, melyet ajánlanak ízületi problémák kezelésére. 1991/92-es tanévben megnyitotta kapuit az első Görög Katolikus Gimnázium Mo-n. 1693-ban kezdődött az ún. magyar liturgikus mozgalom, melynek célja volt, hogy a görög szertartású magyar katolikus egyház liturgikus nyelve magyar legyen.

Hajdúdorog Magyarország egyetlen püspöki székhelye.